Vega baba, vega mama és a többiek
2009 - 02 - 05 ☀ 01:29 ☀ Kategória:
Hozzátáplálás
Van akik kétkedve fogadják, másoknak bizonyosság.
Most nemcsak a vegaságokat veszem sorra, hanem, ahogy
szoktam, az elején kezdem, az alapanyagoknál. Csak
szempontokat sorolok húsos, vagy húsmentes
táplálkozással kapcsolatban, s nem kész választ adok.
Mindenki maga dönt.
Teljesértékű táplálkozás vegásan?
Igen, s akik hívei, mondhatják, hogy sőt nagyon is!
Magam sem rá, sem lebeszélni nem akarok senkit a vegánságra, sem a Lakto-ovo táplálkozásra. Ez azok számára, akik csak hírből ismerik a vegetáriánus étkezést, idegenül hathat.
Aki benne van, az tudja, hogy van a húsmentes táplálkozásnak több ága.
A vegán csak és kizárólag növényi eredetű táplálékot, növényeket fogyaszt, míg a lakto, lakto-ovo bizonyos állati eredetű táplálékot is, így tejet és tejtermékeket, illetve tojást.
Jobb? Egészségesebb?
Számomra a kérdés nem ez, hanem a felhasznált alapanyagok minősége.
Csak az lehet jobb és egészségesebb, ami megbízható minőségű, ami ha kötni akarjuk valamihez, akkor azt mondhatom, hogy bio minőségű, vegyszer mentes, adalékanyag mentes, gyógyszer mentes, s szermaradványoktól mentes.
Magyarul minden olyan kémiai anyagtól mentes, ami nem szerves része az adott élelmiszernek, ami idegen tőle. Persze ekkor még lehet tápanyagokban szegény, sőt beteg is, így magának az alapanyagnak is egészségesnek kell lennie, ahhoz, hogy teljesértékű legyen.
Ez nem jelenti, hogy nem lehet például egy növény tetves, mert az lemosható róla, de tudnunk kell, hogy az egészséges növényeket sokkal kevésbé támadják meg, sőt a tapasztalt biokertész tudja, hogy bizonyos növénytársítások micsoda védőerővel rendelkeznek. Sőt ki maga kertészkedik tudhatja mennyit ér, hogy maga gondozza növényeit, s szeretettel ápolja őket, s ugyanezzel a szeretettel készít belőle ételt.
Ugyanígy sokat számít ez az állati eredetű táplálékoknál is, akár az erőszakmentesnek tartott tej, tejtermék és tojás vonatkozásában, mint a húsfélék esetében. Itt a természetközeli tartásnak van óriási jelentősége, s itt is a legjobb, ha mi gondozzuk szeretettel állatainkat. Vannak akik úgy vélik, hogy ha szereted állatod, nem veszed el életét, hogy táplálékod legyen. Nincs igazuk. Az egyetlen húsféle mely gazdagíthat, s nem íze miatt, melyet magad nevelsz szeretettel ( ún. haszonállatokról van szó, nem a házi kedvencekről ) , magad kéred, hogy tápláljon, s magad veszed életét, s magad készítesz belőle ételt. Szeretetben fog növekedni, s a végén nem félelemben fog meghalni. Ezt megtapasztaltam.
Addig, amíg nincs megbízható alapanyagunk, vagy legalább beszerzési forrásunk, komoly dilemmák előtt állhatunk. Mégis miből és honnan? Senkit nem nyugtathatok meg azzal, hogyha egyik, vagy másik táplálkozási irányzatot követi, akkor sokat tesz az egészségéért. Ha az alapanyagból hiányoznak az értékes anyagok, akkor bármilyen elvet is követünk, bármennyire is teljesértékű receptek szerint főzünk, hiány lép fel szervezetünkben, amit nem ilyen-olyan eredetű táplálékkiegészítőkkel kellene orvosolni, hanem ...
Miért kérdés ez itt?
Mert hivatalos álláspont szerint mind a gyerekorvosok, védőnők, dietetikusok szerint a vegyes táplálkozás az irányadó, s az egyes szakembereket jószerivel csak az különbözteti meg őket, hogy mennyire elutasítóak a vegásokkal, vagy mennyire elnézőek. S szinte örülnek, ha gyermekünk a hozzátáplálásnál nehéz eset, s mindjárt a hús pártjára állnak.
Valóban ennyire kell húst enniük?
Egy utolsó "érv" a hús mellett. Az ember benépesíti a földet, mindenhol megél, de minden tájegység más természetes táplálékot kínál, erre rendezkedett be szervezetünk is. Számunkra nem lehet se bizonyító erejű tény, se ellenérv, hogy mely, számunkra egzotikus helyen hogyan élnek, mit esznek, s meddig élnek, milyen betegségektől mentesek, s mikben szenvednek az ott élők, akár természetes körülmények között, akár attól elszakadva.
Mi a Kárpát-medencében élünk. Itt régóta vegyesen táplálkoznak, fő alapanyagaink a gabonák, eszünk kelesztett kenyeret, eszünk húsféléket, sőt egy igazi disznóvágás alkalmával minden részét feldolgozzák, s nemcsak a színhúst. Eszünk füstölt árut ( régebb óta, mint ahogy tömegesen elterjedt a rák, s az elsavasodás, s egyéb népbetegségek ) , s eszünk különböző tejtermékeket, iszunk tejet, iszunk bort ( nem a kisgyerekek ) , megsózzuk ételünket.
Ha átalakítjuk étkezésünket, ne hagyjuk figyelmen kívül ezt a komplexitást, ahogy azt sem, hogy 100-150 évvel ezelőtt nem hús ettek hússal. S azt sem, hogy bizony az előírt tápanyag, vitamin, és egyéb szükségletünk nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.
Ha jól érezzük magunkat, jól érzi magát gyermekünk, összeségében elmondható, hogy nem beteges ( egy-két megfázás be fog így is, úgy is csúszni ), fejlődik testben, értelemben, képességekben, ha nem is az előírt középérték szerint, de mindenesetre a határok között, akkor ez fontosabb, minthogy mások mit mondanak.
Ezt az állapotot el lehet érni vegásan?
Természetesen, megfelelő minőségű alapanyagokból bármilyen elvek mellett is, de lehet teljesértékűen főzni, táplálkozni.
Magam nem rendelkezem komoly tapasztalatokkal, de szívesen olvasok a témában, sokat hasznosítok is olyan írásokból, melyeket vegánok írnak, vagy elsősorban vegánoknak készülnek.
Ha te is kíváncsi vagy, esetleg bizonytalan?
Mások tapasztalataiból okulnál?
Komolyan foglalkoztat a veganizmus?
Ajánlok figyelmedbe egy oldalt, ahonnan már tovább kalandozhatsz a témában, de le is ragadhatsz, mert sokmindent olvashatsz ott. Sok-sok recept mellett a kétgyermekes anyuka problémásevős tépelődéseiről, megoldásokról, saját élményeiről, kutatásairól a témában a világhálón, s nem utolsó sorban a vegás babavárásról és hozzátáplálásról, vegás táplálkozáshoz igazított hozzátáplálási menetrendről.
vegagyerek.blogspot.com
Egy biokertész honlapján pedig hasznos kertészkedési tippek mellett évtizedes vegetáriánus tapasztalatairól is olvashatsz, de ami még jobb, hogy örök derüs kedvescimbora ezt bárkivel megosztja írásban és szóban egyaránt.
kedvescimbora.extra.hu
Igen, s akik hívei, mondhatják, hogy sőt nagyon is!
Magam sem rá, sem lebeszélni nem akarok senkit a vegánságra, sem a Lakto-ovo táplálkozásra. Ez azok számára, akik csak hírből ismerik a vegetáriánus étkezést, idegenül hathat.
Aki benne van, az tudja, hogy van a húsmentes táplálkozásnak több ága.
A vegán csak és kizárólag növényi eredetű táplálékot, növényeket fogyaszt, míg a lakto, lakto-ovo bizonyos állati eredetű táplálékot is, így tejet és tejtermékeket, illetve tojást.
Jobb? Egészségesebb?
Számomra a kérdés nem ez, hanem a felhasznált alapanyagok minősége.
Csak az lehet jobb és egészségesebb, ami megbízható minőségű, ami ha kötni akarjuk valamihez, akkor azt mondhatom, hogy bio minőségű, vegyszer mentes, adalékanyag mentes, gyógyszer mentes, s szermaradványoktól mentes.
Magyarul minden olyan kémiai anyagtól mentes, ami nem szerves része az adott élelmiszernek, ami idegen tőle. Persze ekkor még lehet tápanyagokban szegény, sőt beteg is, így magának az alapanyagnak is egészségesnek kell lennie, ahhoz, hogy teljesértékű legyen.
Ez nem jelenti, hogy nem lehet például egy növény tetves, mert az lemosható róla, de tudnunk kell, hogy az egészséges növényeket sokkal kevésbé támadják meg, sőt a tapasztalt biokertész tudja, hogy bizonyos növénytársítások micsoda védőerővel rendelkeznek. Sőt ki maga kertészkedik tudhatja mennyit ér, hogy maga gondozza növényeit, s szeretettel ápolja őket, s ugyanezzel a szeretettel készít belőle ételt.
Ugyanígy sokat számít ez az állati eredetű táplálékoknál is, akár az erőszakmentesnek tartott tej, tejtermék és tojás vonatkozásában, mint a húsfélék esetében. Itt a természetközeli tartásnak van óriási jelentősége, s itt is a legjobb, ha mi gondozzuk szeretettel állatainkat. Vannak akik úgy vélik, hogy ha szereted állatod, nem veszed el életét, hogy táplálékod legyen. Nincs igazuk. Az egyetlen húsféle mely gazdagíthat, s nem íze miatt, melyet magad nevelsz szeretettel ( ún. haszonállatokról van szó, nem a házi kedvencekről ) , magad kéred, hogy tápláljon, s magad veszed életét, s magad készítesz belőle ételt. Szeretetben fog növekedni, s a végén nem félelemben fog meghalni. Ezt megtapasztaltam.
Addig, amíg nincs megbízható alapanyagunk, vagy legalább beszerzési forrásunk, komoly dilemmák előtt állhatunk. Mégis miből és honnan? Senkit nem nyugtathatok meg azzal, hogyha egyik, vagy másik táplálkozási irányzatot követi, akkor sokat tesz az egészségéért. Ha az alapanyagból hiányoznak az értékes anyagok, akkor bármilyen elvet is követünk, bármennyire is teljesértékű receptek szerint főzünk, hiány lép fel szervezetünkben, amit nem ilyen-olyan eredetű táplálékkiegészítőkkel kellene orvosolni, hanem ...
Miért kérdés ez itt?
Mert hivatalos álláspont szerint mind a gyerekorvosok, védőnők, dietetikusok szerint a vegyes táplálkozás az irányadó, s az egyes szakembereket jószerivel csak az különbözteti meg őket, hogy mennyire elutasítóak a vegásokkal, vagy mennyire elnézőek. S szinte örülnek, ha gyermekünk a hozzátáplálásnál nehéz eset, s mindjárt a hús pártjára állnak.
Valóban ennyire kell húst enniük?
Egy utolsó "érv" a hús mellett. Az ember benépesíti a földet, mindenhol megél, de minden tájegység más természetes táplálékot kínál, erre rendezkedett be szervezetünk is. Számunkra nem lehet se bizonyító erejű tény, se ellenérv, hogy mely, számunkra egzotikus helyen hogyan élnek, mit esznek, s meddig élnek, milyen betegségektől mentesek, s mikben szenvednek az ott élők, akár természetes körülmények között, akár attól elszakadva.
Mi a Kárpát-medencében élünk. Itt régóta vegyesen táplálkoznak, fő alapanyagaink a gabonák, eszünk kelesztett kenyeret, eszünk húsféléket, sőt egy igazi disznóvágás alkalmával minden részét feldolgozzák, s nemcsak a színhúst. Eszünk füstölt árut ( régebb óta, mint ahogy tömegesen elterjedt a rák, s az elsavasodás, s egyéb népbetegségek ) , s eszünk különböző tejtermékeket, iszunk tejet, iszunk bort ( nem a kisgyerekek ) , megsózzuk ételünket.
Ha átalakítjuk étkezésünket, ne hagyjuk figyelmen kívül ezt a komplexitást, ahogy azt sem, hogy 100-150 évvel ezelőtt nem hús ettek hússal. S azt sem, hogy bizony az előírt tápanyag, vitamin, és egyéb szükségletünk nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.
Ha jól érezzük magunkat, jól érzi magát gyermekünk, összeségében elmondható, hogy nem beteges ( egy-két megfázás be fog így is, úgy is csúszni ), fejlődik testben, értelemben, képességekben, ha nem is az előírt középérték szerint, de mindenesetre a határok között, akkor ez fontosabb, minthogy mások mit mondanak.
Ezt az állapotot el lehet érni vegásan?
Természetesen, megfelelő minőségű alapanyagokból bármilyen elvek mellett is, de lehet teljesértékűen főzni, táplálkozni.
Magam nem rendelkezem komoly tapasztalatokkal, de szívesen olvasok a témában, sokat hasznosítok is olyan írásokból, melyeket vegánok írnak, vagy elsősorban vegánoknak készülnek.
Ha te is kíváncsi vagy, esetleg bizonytalan?
Mások tapasztalataiból okulnál?
Komolyan foglalkoztat a veganizmus?
Ajánlok figyelmedbe egy oldalt, ahonnan már tovább kalandozhatsz a témában, de le is ragadhatsz, mert sokmindent olvashatsz ott. Sok-sok recept mellett a kétgyermekes anyuka problémásevős tépelődéseiről, megoldásokról, saját élményeiről, kutatásairól a témában a világhálón, s nem utolsó sorban a vegás babavárásról és hozzátáplálásról, vegás táplálkozáshoz igazított hozzátáplálási menetrendről.
vegagyerek.blogspot.com
Egy biokertész honlapján pedig hasznos kertészkedési tippek mellett évtizedes vegetáriánus tapasztalatairól is olvashatsz, de ami még jobb, hogy örök derüs kedvescimbora ezt bárkivel megosztja írásban és szóban egyaránt.
kedvescimbora.extra.hu
