Forrás: Internet

A legújabb kutatások szerint még mindig nagyon magas az anyatej méreganyag-tartalma hazánkban, ám az anyák táplálkozásukkal kedvezően tudják befolyásolni a méreganyagok kiválasztódását az anyatejbe. Minnél kevesebb méreganyagot juttatunk szervezetünkbe, annál kevesebb választódik ki. Ez nemcsak a kávé koffeintartalmára, a cigaretta nikotin tartalmára, s a gyógyszerekre vonatkozik, hanem az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerekre, a szermaradványokat tartalmazó növényi és állati eredetű alapanyagokra is.
Valamint nagyon fontos, hogy az édesanya a szoptatás időszakában ne fogyókúrázzon, mert a diéta során a szervezet méregtelenítése miatt fokozottan választódnak ki az anyatejbe a méreganyagok. De ne feledjük ez nemcsak az anyatejben választódik ki, hanem már a várandóság alatt is bekerül a magzati keringésbe, s ott máig feltérképezetlen károkat okoznak. Korábban úgy gondolták, hogy a méhlepény védõburokként megvédi a magzatot, így kiszûri a káros vegyi anyagokat is. Aggasztó módon azonban a káros vegyi anyagok átjutnak a méhlepényen, így az anya átadja ezeket a gyermekének. Honnan tudjuk ezt? Az USA-ban egy vizsgálat során újszülöttek köldökzsinórvérét elemezték. A vizsgálatok során összesen 287 ( egy európai vizsgálat több mint 300-at mutatott ki ) különbözõ vegyi anyagot találtak, közülük számos anyag rákot, idegrendszeri problémákat, születési vagy fejlõdési rendellenességeket eredményez (pl. biszfenol-A, ftalátok, DDT). Egyes káros hatások (allergia, asztma, tanulási zavarok) csak évekkel, évtizedekkel késõbb jelentkeznek.
Nemcsak a halálos kórok jelentenek kockázatot, kevés azokat kiszűrni. Mivel sok anyag hatásmehenizmusa nem ismert, vagy csak nem publikált, válasszuk a kisebbik rosszat.
Amennyire csak módunkban, ismeretünkben áll ne vegyünk magunkhoz kockázatot jelentő táplálékot!
Ne gondoljuk, hogy az anyatejnél esetleg kevésbé kockázatos a tápszer! Bizony azok sem burokban készülnek, így azok nem feltüntetett összetevői között éppúgy lehet károsanyag, mint ahogy az anyatejben is előfordulak.
Teljesen méregmentes sajnos egyik sem lesz mostanában!
Miért?
Mert például itt van a DDT. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet 1986-os mérési eredményei szerint az anyatej DDT szennyezettsége hazánkban rendkívül magas volt, világviszonylatban csak az Indiában vett mintákban találtak több rovarirtószer-maradványt. A friss adatok szerint a DDT és úgynevezett metabolitjai a növényvédő szer 35 évvel ezelőtti betiltása óta is minden vizsgált mintában fellelhetők voltak. Magyarország a DDT-szennyezettség szempontjából még mindig az elsők között van, bár a szennyezettségi szintek folyamatosan csökkennek.
Egyebek mellett a DDT az a növényvédő szer, amelynek mérgező hatású maradványai az évek során felhalmozódnak a táplálékláncban, így az emberi szervezetben is. A mérgező anyag az anyatejen keresztül így juthat a csecsemők szervezetébe.
De Magyarországon ma is számos káros peszticid van indokolatlanul engedélyezve, hazánkban több mint 200 olyan növényvédõszer-hatóanyag van forgalomban, melyeket különbözõ okokból a WHO, veszélyes anyagnak minõsített. Van közöttük akut és krónikus mérgezõ hatású anyag, közel negyven pedig szerepel a különbözõ rákkeltõ anyagokat megnevezõ listákon. A lakosságra kifejtett hatása szempontjából igen fontos feltételezhetõen hormonhatású, vagy az immunrendszert (az emberek a betegségek elleni védekezõ rendszerét) károsító hatóanyagokat nem kezelik a súlyuknak megfelelõen. Az eddigi gyakorlat szerint a biztonsági kételyek felmerülése után a hatóanyagokat még évekig lehet minden korlátozás nélkül használni.

A DDT-ről
( Forrás: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/tan/ddt.html )

1942-ben a DDT rendkívüli rovarölô (inszekticid) tulajdonságát felismerték. De már több mint negyven éve, hogy katasztrofális környezeti hatásaira rádöbbenve használatát a fejlett országokban betiltották. Amerikai kutatók mostanában arról számoltak be, hogy  a DDT fô metabolitja, a testben hatásos antiandrogén. E tulajdonsága miatt, legalábbis részben, felelôssé tehetô a férfiak között egyre gyakoribb egészségi ártalmakért.
Általános használata után lassanként azonban kiderült, hogy a DDT kezdetben elônyösnek vélt tulajdonságai nem is olyan elônyösek. Rájöttek, hogy nem szelektív hatású, s a hasznos rovarokat is válogatás nélkül elpusztítva ökológiai zavarokat, károkat okoz. Amit pedig a legkedvezôbb tulajdonságának véltek – ti. hogy nem illékony és a természetben hosszú ideig nem bomlik le –, rendkívül hátrányosnak bizonyult, hiszen a kipermetezett DDT a talajvízzel a folyókba és a tavakba jutva felhalmozódik az algákban, onnan a táplálékláncon át a halakba, majd a madarakba kerül, szervezetükben felhalmozódik és pusztulásukhoz vezethet, vagy legalábbis gátolja szaporodásukat. Mindezek eredményeként mintegy húsz évvel bevezetése után a DDT használatát betiltották a fejlett országokban. Úgy 10 éve arról számoltak be, hogy patkányokon végzett kísérletek szerint a DDT fô metabolitja, hatásos antiandrogén, azaz olyan anyag, amely a magzati életben gátolja a férfijelleg, a szaporodási szervek normális kialakulását. Az a tény, hogy a felfedezés akkor történt, amikor növekszenek a férfiakra kedvezôtlen egészségi körülmények, legalábbis figyelemre méltó egybeesés. Bizonyított tény, hogy az elmúlt ötven évben lényegesen csökkent a normális férfiak spermiumszáma, bár még vitatott, hogy ez mikor kezdôdött. Statisztikák alapján ugyancsak bizonyított, hogy ugyanezen idôszakban fokozatosan nôtt a hererák elôfordulásának gyakorisága. Vannak más, de nem egyértelmû bizonyítékok arra nézve is, hogy gyakoribbá vált a penis abnormális fejlôdése (hypospadiasis), ill. a herék leszállásának elmaradása (cryptochidismus). A fentiek alapján a kutatók azt a hipotézist állították fel, hogy mindezek a változások összefüggenek és esetleg közös eredetre vezethetõk vissza, melynek gyökerei a magzati, a születés elôtti élet eseményeibôl erednek. Az ok vagy az okok környezetünknek, illetve életmódunknak az elmúlt ötven évben végbement változásaiban keresendôk. Az ember ki van téve egy sor gyenge ösztrogén hatású vegyi anyagnak, amelyek mindenütt jelen vannak és amelyek az utóbbi 50–70 évben kerültek a környezetbe. Az ilyen anyagok közé tartoznak bizonyos detergensek bomlástermékei, továbbá különbözô mûanyag lágyítószerek és stabilizátorok. Azt is régóta tudjuk, hogy a DDT egyik izomereje, valamint más rokon klórozott növényvédô szerek is rendelkeznek ösztrogénhatással (így néhány korszerû növényvédô szer is). Az ösztrogén ("nôiesítô") és az antiandrogén ("férfiatlanító") tulajdonságú anyagok hatásai a férfiakra gyakran azonosak.
DDT már rég betiltották vagy korlátozták, viszont nagyon lassan bomlik le (felezési ideje a természetben mintegy száz év), felhalmozódik és koncentrálódik a táplálékláncban, s káros hatásai vannak a vadon élô állatok szaporodására is. Használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható valamennyiünk szervezetében, fôleg a zsírtestekben. Vélhetôen azonban nem ez a jelenlegi DDT- terhelés az, ami gondot okoz, hanem az, ami 1940 és 1960 közötti használata közben érte a környezetet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szegény fejlôdô országokban még ma is használják ezt a hatóanyagot.
Miután minden évben számos új vegyi anyag kerül forgalomba és a környezetbe az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, mûanyag adalékokkal, el kell gondolkodnunk, hogy milyen hatásokkal számolhatunk.
( További forrás: http://www.vegyireakcio.hu/egeszsegugy.php )

Szerző: Mariann