Maga az anyatej is fontos forrása a zsírnak, így amíg a babánk még jelentős mennyiséget szopik, nem szükséges ételébe is tenni. Az első falatokat felesleges akár olajjal, akár zsírral kiegészíteni.
Ha gyermekünk tápszert kap, s hozzátáplálását is 6 hónapos kora előtt elkezdtük, akkor 7 hónapos kortól már célszerű növényi olajat keverni ételébe. Ekkor még ne hevítsük, csak fogyasztás előtt keverjünk bele egy kávéskanálnyit.
De milyen növényi olajat?
Erre nem azért nehéz válaszolni, mert nehéz kiválasztani az ajánlhatókat, hanem mert csak könnyen beszerezhetőt érdemes feltüntetni, s azok közül is csak a kifogástalan minőségűt. Itt bizony az élelmiszeripar és a kereskedelem igencsak megnehezíti a dolgunkat. A webáruházak megkönnyíthetik a dolgunkat, mert általában sokféle bio olajat kínálnak.
Mi az amit egyáltalán nem ajánlok?
Az étolajak. Miért?
Akár napraforgóból, repcéből, kukorica csírából készülnek, mind tömegtermermékek, melyekhez az alapanyagot a hagyományos, nagyüzemi, jelentős vegyszerfelhasználó mezőgazdasági termelők biztosítják. Ráadásul a finomított olajokat az utolsó cseppig ki akarják vonni, így kíméletlen eljárásokat fejlesztettek ki erre a célra az élelmiszeripari cégek. Nem véletlen, ha benzint találnak az étolajban, hanem csak gyártási hiba. Egyszerűen, csak nem sikerül kivonni belőle, a mérési határ alatti szintire, így kiderül.
Mi a helyzet a hidegensajtolt olajokkal?
Ha a fennt említett alapanyagból készül, akkor csak a benzintől, s némely vegyi anyagtól mentesülünk, a szermaradványoktól nem.
Ha már próbáltunk hidegensajtolt napraforgó olajat, tapasztalhattuk markáns ízét. Sajnos ennek csak egy része a napraforgó természetes íze, a másik amit éreztünk, az a reglon. ( Termésérlelő, beszárító szer, amivel a még zöld, de már érettnek számító termést lepermetezik, s akár már másnap arathatják is, mert beszárad, mintha leperzselték volna. Ezzel elkerülik a jelentős mennyiségű kipergést és a madárkárt. )
Ezeknél fontos lenne a bio minőség, de nemigen kapható kereskedelmi forgalomban, csak ha helyi termelő foglalkozik vele, akkor lehet az beszerzési forrásunk. Már van olyan webáruház, amelyik foglalkozik forgalmazásával.
A divatos szója olaj csak bio minőségben fogyasztható, mert a szója jelentős része génmanipulált, de ez a bioban nem megengedett. Viszont allergizálhat, ezért bánjunk vele óvatosan. Beszerzése nem nehéz, ha van bioélelmiszereket árusító bio, vagy reform bolt a közelünkben.
A repce olaj is elterjedt, bio minőségben is beszerezhető, nem túl drága olaj, bár a bio és nem bio között nagy az árkülönbség. Nem allergizáló, mégsem szentelnek neki nagy figyelmet.
A még terndibb oliva olajat elérte a tömegtermelés. Számos híg változata kapható nem éppen olcsó áron, s a jobb minőségűek, még drágábbak. Biot csak az interneten is láttam még belőle még drágábban.
Az alapanyaggal különösebb probléma nincs, de a sajtolási eljárásokkal van. Ezért csak a valódi olivaolajat válasszuk, amelyik az első sajtolásból származik. Borsos áráról megismerjük. A sansa, orlo fajták a legkilúgozottabbak, Olaszorzságban senki meg se venné, nemhogy fogyasztaná.
A hazai piacon elterjedt a tökmag olaj, s számos bio fajta is kapható. Jellegzetes ízű, hidegen fogyasztható. Ne főzzünk vele! Igen értékes olaj, de nem mindenki szereti. Tagadhatatlan előnye a hazai volta, s a beszerezhetősége. Ebből adódóan ára sem olyan borsos, de nem is olcsó. Érdekes módon a webáruházak a külföldi gyártók termékeit kínálják.
Más magvak olaja inkább fűszer jellegű, illetve gyógyító hatású.
Több webáruház foglalkozik egy speciális, bio minőségű hidegensajtolt olajkeverékkel, melyet kifejezetten babáknak ajánlanak, s repce és napraforgó olajat tartalmaz.

Mi az olaj, mi a zsír?
Sosem egynemű. Állagát meghatározza a benne lévő telített és telítetlen ( egyszeres, többszörös ) zsírsavak aránya. Amelyik standard körülmények között ( szobahőmérsékleten ) folyékony halmazállapotú, az olaj, amelyik szilárd, az zsír.
A zsírokat minden gond nélkül hevíthetjük, de vigyázzunk, hogy meg ne égjenek.
Először egy növényi zsírról essen szó, amelyik az egyik legkeményebb zsír. A kókusz zsír, vagy pálma zsír ( nem finomított változat ) olvadáspontja 32 fok, nehezen lehet még faragni is. Sokáig fekete listán volt, mert hogy telített zsírsavak alkotják nagyrészt, de már bebizonyosodott, hogy a természetes telített zsírsavakra szüksége van az emberi szervezetnek. Egyébként kiváló bőrápoló is, mint ahogy a növényi olajok is azok. Az ajakírek alapanyaga. De a bio margarinok kemény összetevője is ez. Beszerzése nem mindig könnyű, ára kifizethető. Bio minőségben csak webáruházban láttam, de az már kicsit drágább.
A baromfiak zsírja szobahőmérsékleten szinte folyik, ikrás jellegű. Megbízható helyről szerezzük be a kacsa, vagy liba zsírt. De ha megbízható helyről szerzünk be hájat, vagy tisztított, esetleg élő állatot, akkor magunk is kisüthetjük a zsírt, ráadásul ekkor még töpörtyűnk is lesz. Ha kereskedelmi forgalomban szerezzük be, figyeljünk, hogy adalékanyagmenteset válasszunk, ugyanis gyakori, hogy a zsírokhoz avasodásgátlót raknak.
A disznózsír használata a legelterjedtebb, az állati eredetű zsírok között. Sajnos tömegtermelése révén hasonló kockázatokal jár, mint az étolaj. Ha használni akarjuk, keressünk megbízható forrásokat, vagy állítsuk elő magunk, bár manapság a házi disznóvágás nem divatos. Pedig nemcsak ételeink elkészítéséhez használhatjuk fel sokoldalúan, hanem kíváló háziszer, ha gyermekünk meghült és köhög. Éjszakára kenjük be mellkasát disznózsírral és segít felszakítani a köhögését.
Mangalicazsír használata mostanában kezd elterjedni. Beszerzése sem olyan nehéz már, de drágább a hagyományos disznózsírnál. Előnye azzal szemben, hogy "káros" koleszterinek nincsenek benne. Vásárlásnál ügyeljünk a valódiságára, s az adalkanyagmentességére. Ha tehetjük, vásároljunk megbízható forrásból. Bírja, sőt igényli a sinylődtetve tartást a mangalica. Ilyet keressünk.
Még kétféle zsiradékot említsünk meg.
A tejtermékek közül zsíradéknak a vajat tartják elsősorban. Itt is problémás a bolti minőség, mint minden tömegterméknél. Viszont házi ( teljes ) tehén tejből előállítható. Az aludtej tetején lévő tejföl köpülésével ( kis mennyiséget kézi habverővel is kicsapathatjuk ) készíthetünk magunk is. Alacsonyabb hőfokon megég mint az olaj, ezért vigyázzunk vele. Nagyon ízletessé teheti ételeinket. Szokás zsírral, vagy olajjal keverve sütni vele. Ekkor jobban bírja a hőt. Szintén magas zsírtartalmú tejtermék a tejföl ( házi ) . Használatával ételeinket gazdagítjuk vele, vagy tejfölös habarással sűrítünk. Mindenféle homogénezett tejterméket kerüljünk, különösen kisgyermekeink érdekében, mert az ő felszívórendszerük áteresztőképessége nagyobb, így a homogénezett zsírok könnyedén véráramukba jutnak, s ott allergizálnak, illetve más egészségügyi problémát okoznak.
A hidrogénezett, keményített növényi olajokat, a margarinokat, margarin krémeket ne is iktassuk be táplálkozásunkba. Kétes eredetű olajok felhasználásával, számos adalékanyaggal állítják elő, ráadásul a hidrogénezéssel, olyan transzzsírsavakat állítanak elő, melyek a természetben nem fordulnak elő, s véráramunkban az erek falára tapadva, azok áteresztőképességét szűkítik. Szerepük van a koleszterinháztartás felborításában.
A bio változatok épp ezért nem is hidrogénezettek. Mindig a kókusz zsír és valamilyen olaj keveréke, az alapjuk. Ezeket részesítsük inkább előnyben.
Elterjed különben a vaj, s valamilyen olaj keverékének használata a margarin helyett.

Zsírok és az olajok beszerzésénél részesítsük előnyben a hazai termékeket, melyeket nálunk is honos növények és állatok feldolgozásával állítanak elő.
Olyan termelőtől vásároljunk, aki maga is keresi a személyes kapcsolatot vevőivel, s nemcsak ünnepségek keretében enged bepilantást gazdasága életébe, hanem szinte bármikor.
Ha a személytelenséget választjuk, annak minden esetben ára van.

Szerző: Mariann